Számítsa ki két dátum közötti napok számát, adjon hozzá vagy vonjon le napokat (munkanapokat is) bármely dátumhoz. Ingyenes online dátum- és naptáreszközök.
Ha bejelöli, a záró dátum belekerzámol (pl. febr. 10–máj. 23 = 103 nap). Ha nincs bejelölve, a záró dátum nem számít bele (102 nap). Az összeg mindig egyenlő a hétköznapok és a hétvégi napok összegével.
Válassza ki mindkét dátumot a közöttük lévő napok számának megtekintetéshez.
Adja meg a kezdő dátumot és legalább egy összeget (évek, hónapok, hetek vagy napok) az eredmény megtekintetéhoz.
Ha bejelöli, a záró dátum belekerzámol. Ha nincs bejelölve, csak a kezdő és záró dátum közötti napokat számolja.
Válassza ki a kezdő és záró dátumot az időtartam megtekintetéhez.
Ez a dátumszámító segít meghatározni két dátum közötti napok számát, valamint napok, hetek, hónapok vagy évek hozzáadását vagy kivonását bármely dátumhoz. Opcionálisan munkanapokat is használhat. Az alábbiakban részletes tájékoztatást talál a Gergely-naptárról, szökőévekről és a dátumok mindennapos használatáról.
A Gergely-naptár ma a világ legtöbb részén használt naptár. XIII. Gergely pápa vezette be 1582-ben a régebbi Julián-naptár naposévhez viszonyított eltérésének kiigazitására. A Julián-naptárban kivétel nélkül minden negyedik évben szökőév volt.
A Gergely-naptár megtartja a szökőévet minden negyedik évben, de az évszazados éveknél kihagyja, kivéve, ha az év osztható 400-zal. Így 2000 szökőév volt, de 1900 és 2100 nem.
A naptárnak 12 hónapja van: január (31 nap), február (28 vagy szökőévekben 29), március (31), április (30), május (31), június (30), július (31), augusztus (31), szeptember (30), október (31), november (30) és december (31).
A szökőévnek 366 napja van 365 helyett. A plusz napot február 29-ként adják hozzá. A szökőévek azért léteznek, mert a Föld kb. 365,25 napig kering a Nap körül.
A Gergely-naptárban egy év szökőév, ha osztható 4-gyel, kivéve az évszazados éveket (pl. 1900, 2100), amelyek nem szökőévek, hacsak nem oszthatók 400-zal. A számológép automatikusan figyelembe veszi a szökőéveket.
A naptárakat évezredek óta használják az idő szervezésére. Az ókori egyiptomiak napnaptárt használtak; a rómaiak Julius Caesar alatt fejlesztették ki a Julián-naptárt. A Gergely-féle reformot 1582-ben elsőként a katolikus országok fogadták el.
Ma a Gergely-naptár a polgári célú nemzetközi szabvány. Más naptárakat (pl. iszlám, héber, kínai) vallási vagy kulturális célokra még mindig használnak.
A munkanapok általában hétfőtől péntekig tartó napok. Ebben a számológépben a munkanapok csak a hétköznapokat jelenti: csak hétfőtől péntekig számolunk.
Az ünnepnapokat a rendszer nem zárja ki automatikusan; az ünnepnapok meghatározása országonként és régiónként eltér.
Egy dátum (pl. 2025. január 15.) a világ különböző részein különböző pillanatokra utalhat. Ez a számológép csak naptári dátumokkal dolgozik (év, hónap, nap) és nem veszi figyelembe az időt vagy az időzónát.